HU
EN
DE
BH2019. 242.
2019.05.21
Költségvetési csalás elkövetési magatartása - Másodfellebbezés elbírálása harmadfokú bíróság előtt
- A költségvetési csalás elkövetési magatartása más tévedésbe ejtése, tévedésben tartása, valótlan tartalmú nyilatkozat tétele, vagy a valós tény elhallgatása. Ezért tényállásszerű magatartást tanúsít és társtettese a költségvetési csalás bűntettének a kft. ügyvezetője, aki a cégcsoport vezetőjével - az I. r. terhelttel - egyetértésben pályázatok benyújtásával vissza nem térítendő támogatások igénylése érdekében a pályázatok lebonyolítóját megtévesztve új gépsor megrendeléséről szóló, ám valótlan tartalmú szerződést a korlátolt felelősségű gazdasági társaság ügyvezetőjeként aláír, majd ugyanezzel a céllal már nem ügyvezetőként egy új gépsor üzembe helyezéséről szóló, de ténybelileg úgyszintén valótlan (a cégcsoport nem vásárolt új gépeket, hanem már meglevő gépeit tüntette fel újonnan vásároltként) jegyzőkönyvet tanúként aláír, s mindezek eredményeképpen a cégcsoport jogtalanul 189 584 706 forint támogatáshoz jut, mellyel részben az Európai Unió, részben pedig Magyarország költségvetésében vagyoni hátrányt okoz [2012. évi C. tv. 13. § (3) bek., 396. § (1) bek. a) pont].
- Ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és nyilvános ülés kitűzését az ügyészség, valamint a fellebbező vádlott és védő sem indítványozta, a harmadfokú bíróság a másodfellebbezést tanácsülésen bírálhatja el [2017. évi XC. tv. 621. § (2) bek.].
